Szilárdom születése előtt nagy cipőmániás voltam (most majd át kell értékelnem-megváltozott a méretem). Sokan kérdezték, hogy meg tudom-e pontosan mondani, hogy hány pár lábbelim van. Persze, hogy meg! Pontosan! Annyi amennyi parfümöm és sálam/kendőm: eggyel kevesebb. Mindig eggyel kevesebb. Nem gondoltam, hogy a gyöngyfűzésnél is lesz ilyen eggyel kevesebb érzésem.. de hát van. Szóval, ez a csinos kis gyöngylapát is ezért került a birtokomba. Mert bár évekig megvoltam nélküle, egyszerűen kellett. És nagyon hasznos, tényleg könnyen bepakolhatok vele a tégelyekbe, fiolákba.
2 megjegyzés:
Van ez így. Sokszor hiszem én is, hogy nem kell minden kütyüt azonl megvenni. Aztán mégis rászánom magam és már el sem tudom képzelni, hogy voltam képes élni nélküle. Nálam most egy precíz kézműves olló és a stoppernyomó a listás :)). Még habozom ...
Ó ezzel én is így vagyok, gyöngy téren bizonyosan! Valahogy sosincs olyan ami még kellene a mintához, pedig lassan már azt sem tudom, hova pakolásszam! :-)))Ez a gyöngylapát nagyon klassz, hol vetted(na persze,pont egy ilyen is kéne:-)))?
Megjegyzés küldése